A birtokhoz vezető bekötő út

(Erdő)

Először körbeléptettem az autót. Sehol semmi mozgás, lezárva. A hátam mögé néztem, nincs messze az út, de... ahhoz elég távol van, hogy csak úgy ide parkoljanak. Aztán megláttam egy alakot. Távol volt és lépkedett, de mivel senki más idegen nem tartózkodott a környéken, gondoltam csak az övé lehet.

- Itt nem lehet parkolni... - ügettem utána, nem messze mögötte fordulva meg. - Ez magánterület. - fordult meg a lovam a tengelye körül. Elég nyughatatlan ma. - Nyugalom... Belfegor, nyugalom... - csitítgattam.